EPILEPSZIA A KUTYÁBAN: HOGYAN SEGÍTHETÜNK KEDVENCÜNKNEK?

Háziállatunkkal különböző betegségek fordulhatnak elő, de vannak olyanok, amelyek miatt különösen aggódunk. Az egyik ilyen a kutyák epilepsziája. A legtöbb esetben nincs mód arra, hogy megvédjük kedvencünket a betegségtől. Amit azonban tehetünk, hogy szorosan együttműködünk egy orvossal, aki gondos diagnózis után kiválasztja a megfelelő kezelést. Csak ezután van esélye kutyánknak arra, hogy újra élvezze minden napját.

Mi a kutya epilepszia?

Ennek a betegségnek a lényege az agy működési zavara, amelyben az elektromos kisülések megszakadnak. Ez visszatérő rohamokhoz vezet. Ezek különböző módon jelentkezhetnek, mivel a megváltozott impulzusok időtartama és erőssége változhat. A kutyák epilepsziás rohamai lehetnek részlegesek (fókuszos epilepszia) vagy az egész testet érinthetik (generalizált epilepszia)

Mi okozhat epilepsziás rohamot a kutyáknál?

Számos betegség hozzájárulhat az epilepszia kialakulásához. A probléma forrásának megtalálása érdekében minden egyes kutyán lépésről lépésre további vizsgálatokat kell végezni. Érdemes mélyebbre ásni, hogy kiderítsük, mi áll kedvence aggasztó viselkedésének hátterében.

Az epilepsziát okozhatják koponyán belüli vagy kívüli betegségek. Az intrakraniális okok az epilepsziás rohamok ilyen esetekben az agyban kialakuló súlyos betegségek másodlagos következményei. Ezek lehetnek veleszületett elváltozások, infarktusok, vérzések, de gyulladásos vagy akár daganatos elváltozások is.

Az extrakraniális okok viszont valóban számosak. Ezek a test különböző részein találhatók. A kutyaepilepszia másodlagos probléma, így a rohamok mellett más - az alapbetegségre jellemző - tüneteket is észlelhetünk.

Az extracranialis okok első csoportjába tartoznak a szívbetegségek és az érrendszeri elváltozások vagy a magas vérnyomás. A másik az idegrendszer gyulladása. Ezeket számos kórokozó okozhatja, de például a hőguta is lehet okozója.

Az epilepsziás rohamok kialakulásához gyakran trauma is hozzájárul. Előfordulhat, hogy egy olyan kutyánál, amelyik éppen túlélt például egy autóbalesetet, a gazdája rohamokat észlel. Az is előfordulhat, hogy a baleset után sok hónap, sőt néha évek telnek el, mire az első tünetek jelentkeznek.

Fiatal állatoknál a fejlődési változások okozhatják a problémákat. Kölyökkutyáknál a leggyakoribb háttérben az agy vagy a gerincvelő szerkezetével kapcsolatos genetikai hibák állnak. Egy másik példa az idegsejtek táplálkozásának rendellenessége. Az ilyen változások felismerése speciális vizsgálatokat és nagy elkötelezettséget igényel a gondozó részéről.

Sok epilepsziás roham oka anyagcserezavarokban keresendő. Csökkent cukorszint, májbetegség, vesebetegség, portális-perifériás anasztomózis, megváltozott pajzsmirigyhormonszint, sőt mérgezés is. Ez csak néhány azon problémák közül, amelyek a jellegzetes tünetek mellett tovább hozzájárulhatnak az epilepsziás roham kiváltásához.

A rohamok kialakulását befolyásoló betegségek másik nagy csoportja az agyban és a gerincvelőben kialakuló daganatos elváltozások. Ezek nagyon veszélyes esetek, amelyek többnyire középkorú állatokat érintenek. Diagnózisuk nehéz, de a megfelelő elkötelezettséggel meg lehet találni a daganat pontos helyét. A vizsgálat során kiderülhet, hogy a test más részéből származó áttétes elváltozásról van szó, ezért a kezelés során több tumorhelyre is figyelmet kell fordítani.

Az utolsó ok ebben a csoportban az agyterület degeneratív elváltozásai; ez a középkorú és idős kutyákra vonatkozik, amelyeknél az idegrendszer jellegzetes, korral járó elváltozásai vannak.

Sok esetben a kísérletek ellenére sem sikerül megtalálni az epilepsziás rohamok okát. Az ilyen állatok általában ötévesnél fiatalabbak. Néha kiderül, hogy más, ugyanabból az alomból származó kutyák vagy szüleik is hasonló problémában szenvednek. Ha a későbbi vizsgálatok nem mutatják ki a probléma okát, az ilyen epilepsziát idiopátiásként diagnosztizálják.

Mi okozhat problémát a kölyökkutyáknál?

Az epilepsziát kiváltó összes probléma számos. Kölyökkutyáknál a listájuk némileg szűkíthető. A fiatal állatokra jellemző az idiopátiás epilepszia, valamint a fejlődési rendellenességek, gyulladások vagy mérgezések okozta epilepszia. Nem feledkezhetünk meg a fiatal kutyákat érintő különféle balesetekről sem.

És hogy néz ki a kutyaepilepszia a felnőtt állatoknál?

Náluk a szív- és érrendszeri problémák, a rák, a gyulladás és az anyagcsere-változások sokkal gyakoribb okai az epilepsziának, mint kölyökkutyáknál. Vannak intrakraniális okok is. Idősebb állatoknál viszont a degeneratív elváltozásokkal is számolni kell.

Az epilepszia kialakulásának többé-kevésbé valószínű okai ellenére az orvosnak a diagnózis felállításakor minden lehetőséget figyelembe kell vennie. Bár vannak olyan betegségek, amelyek adott korosztályokban gyakrabban fordulnak elő, az élő szervezet szeret meglepetéseket és kivételeket tenni, amit mindig szem előtt kell tartani.

Hogyan lehet felismerni az epilepsziás rohamot egy kutyánál?

Az epilepszia tünetei a kutyáknál nagyon változatosak lehetnek. Néha a betegség csak egyes izmok remegésében nyilvánul meg - ezt megfigyelhetjük a mancs vagy a fül kontrollálatlan mozgásában vagy a szemhéjak ritmikus pislogásában. Néha a kutya viselkedése is megváltozik. Ilyenkor hirtelen agresszió, ugatás vagy vonyítás hívja fel magára a figyelmünket. Az is előfordul, hogy a tünetek teljesen atipikusak, az emésztőrendszerből erednek, ilyenkor a kutya hány vagy hirtelen hasmenéstől szenved. Mindezeket a tüneteket a fokális epilepsziához soroljuk. Súlyosabb esetekben azonban a rendellenesség az egész testet érinti.

Az általános epilepsziás roham négy részre osztható. Kezdetben van egy fázis, amely a kutya epilepsziás rohamát jelzi - az állat egyértelműen megváltoztatja viselkedését, izgatottabbá válik. Ez az állapot több órán át tarthat, de akár több napig is elhúzódhat. Közvetlenül a roham előtt következik a következő fázis - az aura. A kutya ekkor nyugtalan, nem találja a helyét, zavart, ugyanakkor keresi az ember közelségét.

A harmadik fázis a tulajdonképpeni epilepsziás roham ideje, amelynek intenzitása és hossza változó. Az állat elveszíti az eszméletét, remeg, megfeszülnek az izmai, vagy önkéntelen úszásszerű mozgásokat végezhet. A kutya nyáladzhat, üríthet vagy vizelhet is. A roham után a posztiktális fázis következik. Ekkor az állat visszanyeri eszméletét, de még mindig kábult a roham miatt, és igyekszik egy csendes, nyugodt helyet találni, ahol pihenhet.

Ideje orvoshoz fordulni?

Az epilepsziás roham soha nem kellemes - sem a kutya, sem a gazdája számára. Ha kutyája akár csak egyet is tapasztal, a lehető leghamarabb keresse fel állatorvosát kedvencével. Nem minden kutyánál jelentkező roham epilepsziás roham, ezért az állatorvos gondosan érdeklődik a roham minden részletéről, megvizsgálja az állatot, de az első vérvételeket is elvégzi, vagy egyéb kiegészítő vizsgálatokat javasol. A diagnosztikai folyamat választ ad arra a kérdésre, hogy mi volt a roham kiváltó oka.

Ilyen esetekben a konzultációt soha nem szabad elhalasztani - még akkor sem, ha a támadás rövid ideig tartott, és a kutya jól érzi magát. Nem tudhatjuk, hogy mikor következik be a következő roham, és ez akkor is megtörténhet, amikor nem vagyunk otthon. Ne feledjük, hogy a rohamok nem maradnak hatás nélkül a szervezetre. Ellenőrizetlenül maradva az agy megduzzadásához, az idegsejtek károsodásához vagy akár elvesztéséhez, illetve túlhevüléshez vezethetnek.

Epilepszia a kutyában. Hogyan lehet segíteni?

Kezdetben az állatorvos tájékoztatja Önt arról, hogyan viselkedjen egy újabb támadás esetén, és gyógyszert ír fel a további támadások megelőzésére, és így helyreállítja a kutya normális működését. Ezeket a készítményeket mindig magánál kell tartani, és követni kell az elvet - ahol kutya van, ott gyógyszer is van.

Amint a probléma kiváltó oka megállapítható, az orvos mindent megtesz annak megszüntetése érdekében. Ez azonban nem mindig lehetséges. Ha az epilepsziás rohamok havonta többször kezdenek jelentkezni, ez annak a jele, hogy napi gyógyszeres kezelést kell elkezdeni.

Az epilepszia kezelését lelkiismeretesen, rendszeresen és orvosi felügyelet mellett kell végezni. Nemcsak a gyógyszeres kezelési időket, hanem az utóvizsgálatokat és az időszakos vizsgálatokat is be kell tartani.

Lehet bármit is tenni otthon?

Mindenekelőtt érdemes arra törekedni, hogy valaki mindig a kutyával legyen. A gondozók távollétében bekövetkező epilepsziás roham nagyon veszélyes következményekkel járhat.

Amikor az előjelző fázis bekövetkezik, annál inkább tartsd szemmel a kutyádat, hogy meg tudd védeni a felesleges ütésektől egy támadás során. Győződjön meg például arról, hogy nincsenek székek vagy asztalok a közelben. Kedvencedet egy puha ágyra is helyezheted.